Régészeti kutatás Ditróban

Anunţ – Concurs de proiecte de management pentru Muzeul „Tarisznyás Márton” din municipiul Gheorgheni
Mutasd mind

Régészeti kutatás Ditróban

Idén a Tarisznyás Márton Múzeum a Székely Nemzeti Múzeum segítségével és Hargita Megye Tanácsának támogatásával Ditró belterületén végezett régészeti kutatást, amely egy lehetséges régészeti lelőhely felderítésére, meghatározására irányult. A kutatást az indokolta, hogy Ditróban mindeddig nem folytak régészeti kutatások, a Tászok-tetőn kívül egyetlen régészeti lelőhely sincs a község területén beazonosítva. Azért esett a választásunk a Kőhídi-iskola környékére, mert több olyan adat állt rendelkezésünkre, amely arra utalt, hogy a település egy korábbi fázisát a Martonka és a Ditró pataka közötti részen érdemes keresnünk. Az írott források, a korai katonai térképek, a helytörténeti kutatások adatai, valamint névadónk, Tarisznyás Márton feljegyzései is arra utaltak, hogy a 17–18. századok folyamán ezen a környéken lehetett a település felső „szegének”, vagyis Felszeg (a fejedelemség korától Felsőtízesnek is nevezett) központja. A székelyföldi falvakra ugyanis jellemző a szegekben való megtelepedés, amelyet az egymástól elhatárolódó, de egy közigazgatási keretbe tartozó kis házcsoportokból álló település együttesek jelentenek, amelynek lakóegységei bár térben elkülönülten csoportosulnak, mégis együtt alkotnak egy falut, amint ezt Csík esetében Botár István is meggyőzően kimutatta.

Jelen régészeti kutatásunk során négy szelvényt nyitottunk a Kőhídi-iskolaként ismert, „Eszterlánc” napközi otthon területén, ezekből azonban némi 20. századra keltezhető régészeti leletanyagon kívül (cserép- és üvegtöredékek) jóformán semmi sem került elő, az egyetlen kivételt egy szórványként előkerült őskori szilex penge töredéke jelenti. A Martonka patak déli oldalán nyitott szelvényben viszont egy kisebb régészeti objektum kötőanyag nélküli kövekből kirakott oldalfala, valamint a 18. századra keltezhető kerámia és csempekályha töredékek is előkerültek, az Erdélyi Nagyfejedelemség jozefiniánus térképe alapján abban a korban itt egy vízimalom működött. Két további szelvényt a szomszédos domboldalon nyitottunk, az egyház birtokában álló területen, annak ellenőrzésére, hogy esetleg itt lett volna egy temető, ezek a szelvények azonban teljesen üresnek bizonyultak. Mindazonáltal egy fejedelemség kori kápolna meglétére utalhat a felszegi I. tízesben található, mára már beépült Kápolna dombja, amely Vámszer Géza gyűjtésében is megjelenik. A felszíni kutatásaink során ennek helyét sajnos egyelőre nem sikerült azonosítanunk, további szelvények nyitására pedig már nem adódott lehetőségünk. Az egykori kápolna azonosítására és feltárására talán majd a jövőben vállalkozhatunk, egy újabb célirányos régészeti kutatás keretében.