Gyűjtemények

A Tarisznyás Márton Múzeum régészeti gyűjteményének kialakulása az 1952-es évre vezethető vissza, amikor a Marosvásárhelyi Múzeum adományaként mintegy 50 tárgy került hozzánk: nagyrészt őskori és római kori kerámia (köztük 9 db. Terra sigillata), egy réz és egy bronz balta, két kőbalta, két orsógomb, néhány szeg és egy töredékes sarló. A gyűjtemény gyarapodásához jelentős mértékben hozzáárult névadónk, Tarisznyás Márton, aki a környező múzeumok régészeinek (Székely Zoltán – Szentgyörgyi Múzeum, Molnár István – Keresztúri Múzeum) közreműködésével 1963-tól több ásatást végzett a gyergyószárhegyi Lázár kastély területén az 1970-es évekig. Itt több éves szünet után 1999-2004 között kapott új lendületet a régészeti kutatás, elsősorban az intézményi keretet biztosító Csíki Székely Múzeumnak köszönhetően.

2007-ben, Demjén Andrea régész-muzeológus alkalmazásával került igazán kedvező helyzetbe a gyergyói archeológia ügye, amikor végre régésze lett a múzeumnak. Az ekkortól indult régészeti terepbejárásoknak, felügyeleteknek és ásatásoknak köszönhetően az utóbbi évtized kutatásai látványos és újszerű eredményeket produkáltak, több korszakot (a paleolitikumtól az újkorig) és tudományterületet is érintve.

A régészeti gyűjtemény ma már több mint 85.137 (leltározott) tárgyat foglal magában, nem számolva a két Tászok-tetői kőtömböt, ami jelenleg az udvarunkon van kiállítva. Ennek mintegy 74,7%-a különböző ásatásokból és terepbejárásokból származó kerámia és kályhacsempe töredékekből áll (63.598 db). Jelentős mennyiségű paleolit kőeszközt és magkövet is őrzünk a 2011-2012- es maroshévízi kutatásoknak köszönhetően (5.328 db).

A legtöbb tárgyunk a középkorból származik, a szárhegyi Lázár-kastély területéről (XIV-XVII. század), köztük I. (Nagy) Lajos dénárjával (1373-82), de jelentős népvándorláskori leletanyagot is őrzünk Szárhegyről (főként a Bástya-Társas udvarán 2011- 2013 között folytatott kutatásoknak köszönhetően), mely a III-IV. századra keltezhető, és az itt megtelepedett gótokkal hozható összefüggésbe. Gyergyóújfaluból 2008-ban került be jelentősebb mennyiségű régészeti lelet (371 db), 3 teljes emberi csontvázzal együtt, a római-katolikus templomban végzett feltárásnak köszönhetően, köztük III. Sigismund lengyel király 1623-as érméje. 2009-ben a gyergyótekerőpataki templom udvarán folyó munkálatok régészeti felügyeletéből egy párta gyöngyei kerültek be, itt 11 modern kori sír bolygatódott meg. A terepbejárások során talált emlékanyaggal együtt összesen 510 db. tárgy szerepel itteni lelőhellyel a leltárkönyvünkben (ebből 107 db. XV-XVIII. századi kerámiatöredék).

Kályhacsempe Gyergyószárhegyről

Hasonló korú leletanyag került gyűjteményünkbe a gyergyóalfalvi plébániatemplomban 2010-ben és 2015-ben végzett kutatások eredményeként (összesen 153 db), némi antropológiai anyaggal együtt (2 teljes és 19 részleges csontváz). Gyergyóditróból a csatornázási illetve vízvezetési munlálatok régészeti felügyeletének (2007-2009) és terepbejárásoknak köszönhetően került 419 db. tárgy hozzánk, ennek nagyrésze szintén XV-XVIII. századi kerámia és kályhacsempe töredék (383 db). Gyergyószentmiklós területéről és a város központi részében található Szent Miklós plébániatemplomból összesen 5112 db. XVII-XVIII. századi lelet került leltárba (ebből 3077 db. emberi csont). Kiemelkedő egy Kölnből származó XVIII. századi kegyérem. A város keleti végén található Both várának területén a 2009 és 2016 között folytatott régészeti kutatások eredményeként összesen 138 tárgy került felleltározásra (ebből 54 állatcsont). Az ásatási megfigyelések és a szénizotópos ( 14 C) vizsgálatok alapján a vár legkésőbb a XIII. század végére felépült, pusztulását vagy bontását pedig III. Zsigmond lengyel király (1587-1632) 1624-es ezüst érméje keltezi.

A Gyergyószentmiklóstól mintegy 12 km távolságra északra lévő pricskei erőd a Pricske-tetői út mentén található, mely a középkor folyamán kelet felől a Kis-Beszterce völgyén át a Tölgyesi-szoroson keresztül vezetett a Gyergyói-medencébe. Az útvonal használatát tanúsítja az itt előkerült XIV. századi pallos és egy XVI. századi szórványlelet (nyílhegy). Az 1700-as évek elején épült erőd területéről 2013-ban és 2016-ban összesen 1505 lelet került a gyűjteményünkbe (ebből 1473 kerámia és kályhacsempe és 3 pipa töredéke). Az erődtől északkeleti irányba mintegy 1,5 km távolságra elhelyezkedő vesztegintézet területén 2009-ben kezdődtek a régészeti kutatások, a Kőházak elnevezésű helyen. Innen 2016-ig összesen 13.716 beleltározott tárgy került a múzeumba, ebből 8364 kerámia és kályhacsempe töredéke, 2549 állatcsont, 1571 fém, 951 üveg töredék, 1 érme (Mária Terézia 1780-as rézkrajcára), valamint 15 teljes és 98 töredékes pipa.

Asztalospad szerszámokkal

Kerekesmester esztergapadja

A pásztorkodás témaköréhez tartozó tárgyakkal az esztenavilág mindennapjait, főként a tejtermékek előállítását rekonstruálhatjuk.

Pásztorkodás eszközei

A kovácsmesterség, mészárosság, tímárság, kalaposmesterség, kefekötés és egyéb kuriózumok fennmaradt tárgyi világa szintén reprezentatívnak mondható. Ezen eszköztár ugyanakkor egy olyan összefüggő eszköztárat vonultat fel, ahol jól látható az egyes mesterségek közötti kapcsolatrendszer: a mészáros szolgáltat alapanyagot a tímárnak, aki állati szőrrel látja el a kalapost és kefekötőt, és mindannyiuknak a kovács készíti el a szerszámokat.

Kalaposmester asztala és eszközei

Kovácsszerszámok

Emellett fontos megemlíteni az egyre gyarapodó lakberendezés- és háztáji gazdálkodás-kollekciót, mely a 20. század első felének paraszti életmódjába nyújt betekintést. Az utóbbi években jelentősen nőtt a népi bútor-kollekciónk, melyben nemcsak a hagyományos festett darabok kapnak helyet, hanem újabb típusúak is, melyek a helybéli mesteremberek keze által készültek. 2016-ban különleges, telejsen egyedi darabokkal is bővült gyűjteményünk, a tekerőpataki kerekesmester, Bálint István gyökérből készített bútorai által.

A 2000-es évektől új lendületet kapott a textilgyűjteményt, mely jelenleg több mint 800 darabot számlál. Ennek egy jelentős része a Gyergyó vidékének hagyományos öltözködéskultúráját reprezentálja, ebből 2006-ban állandó kiállítást is megnyitottunk.

A múzeum udvarán nagyobb néprajzi objektumok is helyet kapnak, a szabadtéri kiállítás számos technikatörténeti jelentőségű tárgyat vonultat fel. Néhány betelepített parasztház is várja a további fejlesztéseket: az 19. század második feléből származó gyergyószentmiklósi Madaras-ház és székelykapu, a tekerőpataki, pitvaros, háromosztatú Palkó-féle ház, a ditrói Kinda-malom a malomszerkezettel és a molnárlakással, valamint a gyergyószentmiklósi Selyem-udvarról származó kéthelyiséges lakóház.